Legfrissebb kommentek

  • Enikő Üdvözlünk benneteket itt a Manón! És vigyázz, mer...
    2009-06-26 23:20:00 (Vissza a dokinenihez)
  • Horvath-Kelemen Krisztina Köszönjük......az `alapanyag` adott volt ;))))...
    2009-06-26 16:40:37 (A kis csacsogos)
  • Matus Márk Jó nevet találtál a blognak nagyon! :)...
    2009-06-26 10:09:26 (A kis csacsogos)

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

BLOG - BEJEGYZÉSEK LISTÁJA

Juhéééé! Csutortok este indulunk haza! Kedves Baratok/Ismerosok remelem mindenkivel osszefutunk majd egy jo kis pletyizesre.

Remeljuk Boti is jol viseli majd az utat: azert csak 12 oras zotyogesrol beszelunk: bizunk benne, hogy ha az ejszakat ataludja akkor a nehezen tullesz, es minden siman fog menni. Mi majd felvaltva vezetunk. Kivanjatok Nekunk szerencses es gyors hazaterest.

Apropo! Otthon milyen idovel szamoljunk?? Meg mindig Kuala Lumpur vagy mar alabbhagyott kicsit a hoseg?

Gondolom, azert nem tiz fok van, mint most itt, de azert keszuljek ezzel is, azzal is. Jesszusom, mar megint egy halom pakolnivalo---egy kamionnyi cuccot kell bezsufolni a kocsiba! Es mivel en Botival nyar vegeig biztosan maradunk---igy minden jatekot vinnunk kell. Ez minimum a kamion fele ;)))

Mar keszulok a nagy baba-mama talalkozokra--de jo is lesz osszeereszteni a gyerkocoket, jokat beszelgetni! Mar alig ferunk a borunkbe!

Boti meg nem sejt semmit, de neki is milyen jot fog tenni, h vegre a nagycsalad koreben lesz---szerintem, nem tud majd betelni a sok kenyeztetessel, babusgatassal.

Na, indulok pakolni!---ki kell hasznalni, hogy Botond edesdeden alszik.

Kis Botikam megint ujat mutatott magabol. Nem gondoltam volna rola--talan, mert olyan jokisfiu volt mindig--de bizony az en kicsikem egyre tobbet hisztizik. Probalgatja az akaratat: eddig csak az etetesek alkalmaval fordult elo ilyesmi. Ivben megfesziti magat, aztan egyik-pillanatrol a masikra razendit. Eloszor csak nyüszit, mint egy kiskutya, aztan szepen egyre hangosabb fokozatra kapcsol. A nyüszitesbol sarkanyorditas lesz, majd vonyitas es vegul sikoltozas. Kozben produkal egy-egy hatalmas krokodilkonnyet is.

Gondoltam magamban, ennek nem adunk teret, meg az elejen megmutatom ki az Ur a hazban. Szepen betettuk a jarokaba, es kedvesen, de hatarozottan annyit mondtunk neki, hogy `Itt lehet folytatni..`

Hat, Botond sem volt rest: ugy razenditett, h csak ugy szaggatta a dobhartyank. Eltelt 5 perc---nekem az orokkevalosagnak tunt.

A lelkemben oriasi vihar dult: haragos voltam Botira, mert nem ertettem miert a hiszti; haragudtam,mert a taktikam lathatoan csak meg inkabb felboszitette; aztan ketsegbeestem--gondolvan, hogy ennek sosem lesz vege; aggodtam, mert attol feltem, menten lejonnek a szomszedok. A vegen, meg csak legszivesebben kivettem volna a jarokabol es megolelgettem volna.

Apa szinten kiborult--alltunk a konyhaban es hallgattuk a toporzekolast. Amikor mar egyikunk sem birta tovabb, eszembe jutott valami. Szepen, lassan (belul majd felrobbantam) a televiziohoz setaltam es elinditottam a kisfiam altal annyira kedvelt Halasz Judit dvd-t.

Szó bennakad, hang fennakad, lehelet megszegik…”

Boti elnemult es tatott szajjal bamulta a tevet. Megigezve leste a meset es hirtelen kizokkent a hisztiallapotbol. En levegot sem mertem venni, annnyira felzaklatott ez az egesz hiszti-kommando, h remegett a gyomrom.

Odasetaltam Botihoz, aki teljesen transzba esett az ismeros zenetol. Kiemeltem a jarokabol, az olembe ultettem es szinte mozdulatlanul lestuk a meset. Botond nagyokat sohajtott, hüppögött--lassan megnyugodott. Belolem is eltunni latszott az a nyomaszto erzes.

A hiszti aztan megismetlodott. S ma mar a delutani fektetes idejen is utolert minket a vegzet. Botond sosem csinalt ugyet az alvasbol: mar regen megtanitottam egyedul elaludni. Amikor latom, h elalmosodik, elhuzzuk egyutt a fuggonyt, beinditjuk a zenelodobozt es Botit minden gond nelkul beteszem aludni. Ha, megsem volt eleg faradt, akkor csendesen gugyogve elbabralt a kisagyban egyedul.

Ma, ez teljesen maskepp zajlott le--sehogy sem tudott elaludni es a vegen ugy hisztizett, ahogy a fenti pelda is meselte.

Semmilyen modszer, semmilyen trukk nem valt be. A vegen feladtam.

Boti delutani alvasa elmaradt. Vegul Apa vitte el setalni, h megnyugodjon. Erre persze nem akarunk raszokni, elvegre nem setalhatunk a babakocsival le s fol, ha a fiatalember nem akar aludni.

Az esti fektetestol, mar elore feltem egy picit. A szokasos szopizas utan, meg mentunk egy kort a szobaban(ilyenkor minden mesefigura es kephez elmeselem a szokasos sztorit), megpuszilgattam Botit es betettem az agyba.

Mar fel is harsant az elegedetlen nyafogo siras. Gondoltam, nem engedek neki. Meg egyszer megcirogattam, megpuszilgattam es kimentem a szobabol. 5 perc sem telt el es minden elcsendesult.

Most mikozben ezeket a sorokat irom, arra jutottam, h valoszinu nem volt elegge faradt delutan. Most legalabbis ezzel nyugtatom magam.

9 honap. Mindig feladja a lecket. Mindig jon valami uj. Hat, nem csodalatosak?


Ma lesz/lenne esedekes a pneumococcus elleni vedooltas 2. adagja. Az itteni dokineni azt mondta, h 2 honapon belul meg kell kapja a masodik felet az oltassorozatnak. Valahol pedig azt olvastam, hogy 6honapos es 1 eves kor kozott 2 oltast adnak be 4 het kulonbseggel, majd 1 eves kor utan egy ismetlo oltas. Most akkor melyik a helyes? Vagy tok mindegy?? Kotve hiszem...

Boti egyebkent meg mindig `hörög`. A dokineni 1 hettel azelott mar azert is leszidott bennunket, mert a 38,5(levonassal) fokos lazra lazcsillapitot adtam a fiamnak. En tudom, h a laz a testunk termeszetes fegyvere a korokozok ellen, s mint ilyen hasznos. Feleslegesen, hoemelkedessel en sem tomnem a fiam. De, ugy inteltuk meg, hogy ez azert több volt, mint hoemelkedes. Amikor a dokineni kijelentette, h egyebirant merni is felesleges, mert a gyermek kedelyallapota mindent elarul es az legyen a tampont, akkor a ferjem mar a szemet forgatta.

Reszben igaza van a dokineninek, hiszen Boti etvagya jo volt es hancurozni is volt kedve, de elsoszulott fiunk okan meg csekelyke tapasztalattal birunk. A kezdo szulo meg osszeolvas minden marhasagot, hozzagondolja a masik felet, aztan vagy panikba esik vagy elmegy a dokinenihez a helyes diagnozis felallitasaert a megnyugtatas vegett.

Egyebirant odahaza a vedoneni a lelkemre kototte, ha lazas a gyerek, akkor lazcsillapitas es utana irany az orvos.

Odahaza talan tulaggodjuk, de itt meg szetesunk a nagy lazasagtol.

`Valami virus...`--zarta rovidre a dokineni es szelnek eresztett bennunket. Azzal is egyetertek, h virusos betegseg esten feleslegesen ne tomjuk a babat antibiotikummal, mert ugysem er fabatkat sem. De, azert valami ertelmeset mondhatott volna: igyon tobbet, vagy c-vitamin...

A laz elmult. Hoemelekedes maradt. Aztan jott az orrfolyas ezerrel. Erre Apa beizzitotta az orrszivo-porszivot. Rendkivul hatekony, csak szegeny Botikam utalja. Meg a szomszedok, mert a fiunk torka szakadtabol uvolteni kezd, mar csak a porszivo latvanyatol is. Es aztan zendit csak ra igazan!

Lassan elfogy a porszivozni valo. De a hörtyögö hang ott maradt Botond torkaban. Nehezen veszi a levegot, latom rajta, h neha nagyon erolkodik.

De, ha a dokineni ma este ismet megkerdi: `Anyuka, milyen a gyerek kedelyallapota?`--akkor, tulajdonkeppen azt kell majd feleljem, h Boti vegigrötyöreszte a napot.`Es etvagya volt?`--Nem gyoztem a spagetti- es banandarabokat kikaparaszni a szonyegbol, mert annyira elemeben volt az en egyszem fiam.

`Na, akkor oltunk! Hörög? Nem baj, latja a laz is elmult!`

....

Mar latom is a ferjem, ahogy a szemeit forgatja....

message 1 hozzászólás Hozzászólok »

Nem is tudom hogyan tevedtem az oldalra, de megtetszettek a szines beszamolok es a sok kep. Mennyi buszke Anya es Apa es milyen edesek ezek a lurkok.

En tulajdonkeppen csak azt banom, h nem lehetunk odahaza--bar, gondolom sokan vagyunk hasonlo helyzetben. Csalad ossze-vissza a nagyvilagban. Elszakadva elunk, tavol egymastol.

Persze, nem a svajci honpolgar ket szep szeme hozott ide bennunket, hanem a jobb boldogulas vegett elunk itt Zurichtol par percnyire egy falucskaban.

Szeretjuk is, meg nem is. Megszokni szerintem nem lehet a massagot, idegenseget.

Botondnak egyreszrol nagyon jo: a levego, a gyonyoru taj, a gyermekbarat mentalizmus. S rossz: mert a nagyszulok nagyon hianyoznak am! A baratok, a magyar jatszopajtasok--leendo baratok.

Boti hetfon volt 9 honapos. Igazi nagylegeny mar! Minden nap racsodalkozom, h milyen gyonyoru es okos es tokeletes. Gondolom, ezzel Ti is igy vagytok nap mint nap. Nem tudunk betelni a gyermekeinkkel. Nap nap utan valami ujat mutatnak magukbol. Es a szeretet, amit irantuk erzunk csak egyre no.

Erdekes, h egy jo par hete az a slager, h Boti mindenbe felkapaszkodik: szekbe, asztalba, belenk. Valamelyik nap a kanape menten lepegetett, persze meg csak ovatosan, de azert kitartoan gyakorolt.

Tegnap, azonban masba fogott: eddig is kitartoan gagyaraszott, azaz hogy Mammmm, Appppa, Babababababba, Obüüüü es igy tovabb. Na, de ma egeszen uj Botinyelvet kezdett el hasznalni. Csacsogott egesz allo nap. Kommentalta az esemenyeket. Apanak is elmeselte a napi dolgokat, amikor hazaerkezett a munkabol.

Nem tudtam betelni vele, annyi mondandoja volt. Es csak tovabb adta ala a lovat, hogy Anya ragyogott a buszkesegtol.

Na, bevezetoul ennyi.

Vajon holnapra mit tartogat nekem a kis lurkom? Es nektek?

message 2 hozzászólás Hozzászólok »
twitteriwiwfb

Blog info

Botiblog

Boti es Anya napjai Svajcban es odahaza

Gyermekek

Horvath-Kelemen Botond
child_62
10 éves, 3 hetes, 3 napos
9100 g
Fejlődés »